Sohasem gondoltam volna, hogy a közmondások-szólások teljes mértékben igazak. Mindig ilyen népi hagyományként tekintettem rá, hogy van bennük igazságtartalom, de kevésbé gondolja az ember, hogy a türelem valóban rózsát terem, de azt biztos, hogy ha sokáig várunk és gondoskodunk egy rózsabokorról, akkor bizony fog virágot hozni.
Na a héten szembesültem, hogy a “baj csőstül” jön. Vagy nem tudom pontosan hogyan kell írni, de a “baj” bizony “nem jár egyedül”.
Elsőként 2 hete az Apple Watch-omtól kellett megválnom – igazából megvan még, de nem hordható, mert a kijelzőm szó szerint lejött a helyéről, bár az akkumulátor nem ment tönkre, csak a ragasztás adhatta meg magát. Viszont ráférne már a mindjárt 5 éves okos órára egy aksi csere. – Az egész művelet, kb 20ezer Ft.
Tegnap a MacBook Pro-m szóköz billentyűje döntött a végleges feladás mellett, így vélhetően komplett billentyűcserére szorúl – kb 70-80ezer Ft, és annak is a 4 éves aksija már kellően csökkent kapacitású – kb 150-180ezer Ft.
Az autózásról még nyáron mondtunk le, ott talán ügyesebb megoldásként a szervíz költség csökkentése érdekében az egész autótól “kell/kellett” megszabadulni, így legalább pénzbe nem került, de autó sincs. (Látva a 700Ft-os dízel árakat, most nem bánom, bár így is csak hétvégén közös kirándulásokra használtuk, amit nagyon sajnálok).
Szóval szeretnék véget vetni ennek a negatív sorozatnak… Vagy kérnék nagyon sok pénzt, hogy ezek az apró problémák ne legyenek ilyen nagyok.